Tóth-Szántai József Facebook-bejegyzésben jelentette be: Miskolc pályázik a Bükk–Sajó Net Zero Acceleration Valley, azaz a Bükk–Sajó Net Zero Völgy címre. A polgármester szerint a térség ipari múltja után új irányt kell szabni a fejlődésnek – olyan beruházásokat szeretne, amelyek munkát adnak, de kevesebb energiát használnak és kisebb környezeti terheléssel járnak. Írása szerint Miskolc és a Sajó-völgy lehet Magyarország első, Európa ötödik térsége, amely megkapja ezt a státuszt, ami jobb pozíciót teremthet a következő uniós költségvetési ciklus fejlesztési forrásaiért.
A poszt a 29 település együttműködésére épülő programot úgy mutatta be, mint ami elsősorban a kihasználatlan barnamezős területeket vonná vissza a gazdaságba – nem újabb zöldmezős beruházásokat, hanem a meglévő ipari örökség újrahasznosítását. Tóth-Szántai kiemelte a zöldipart, az energetikai és hálózati technológiákat, a geotermikus energiát, a napenergia-ipart és a körforgásos gazdaságot, és leszögezte: mindehhez fejleszteni kell a vasúti és közúti kapcsolatokat, a villamosenergia-kapacitást, a víz- és szennyvízhálózatot is. A bejegyzés szerint az elképzeléseket a Völgyterv nevű dokumentum foglalja össze, amelynek már megkezdődött a társadalmi egyeztetése.
A poszt lényegében beharangozó volt. Maga a dokumentum – 99 oldal, augusztus 24-i keltezéssel – jóval részletesebb annál, amit a Facebook-bejegyzés sejtetni engedett. A Miskolci Fejlesztési Központ állította össze Miskolc Megyei Jogú Város megbízásából, jogi alapja az 1094/2026. (III. 19.) kormányhatározat. Harminc napig lehet véleményezni – ez a dátum alapján nagyjából szeptember 23-áig tart –, ugyanennyi ideje van a csatlakozott településeknek is az észrevételezésre, mielőtt a testület elfogadása után a Kormány elé kerül.
A 2026. július 1-jei állapot szerint a kijelölt fejlesztési területek összesen 1875,82 hektárt tesznek ki, 566 önálló helyrajzi számon. A legnagyobb tömb a BorsodChemé: 163 hrsz, 320,55 hektár. A déli potenciális növekedési zóna – vagyis Emőd térsége, ahol egyelőre semmilyen konkrét beruházási vállalás nincs – önmagában 662,4 hektár, 61 hrsz-en.
A projektállomány zászlóshajója a CycloSteel/Sajó-völgyi Zöld Ipari Park, uniós NZIA-stratégiai projekt: 670 millió eurós ismert CAPEX, 31 hektár, évi 320 ezer tonna tervezett árumennyiség, 326 GWh/év villamosenergia-igény, 85 MW/255 MWh tárolókapacitás, és nagyjából 600 fős tervezett foglalkoztatási hatás.
Az infrastruktúra-tételek egyelőre becslések, és a terv maga is figyelmeztet: nem adhatók össze automatikusan, mert eltérő státuszú – állami, magán, önkormányzati – forrásokról van szó. A legnagyobb tétel a vasúti-logisztikai csomag: nettó 60–70 milliárd forintos döntés-előkészítő sáv. A 260-as úti ipari rákapcsolódás 2,5–4,0 milliárd forint, a két Sajó-híd teherbírásának rendbetétele 4,0 milliárd forint – ez utóbbi hídstatikai diagnosztika után pontosítható csak. A miskolci geotermikus rendszer bővítése 13,5 milliárd forintba kerülne. Külön érdekesség: a Tiszaújváros–Miskolc–Kazincbarcika tram-train megvalósíthatósági tanulmányára 0,5 milliárd forintos indikatív keretet rögzít egy augusztus 7-i kormányhatározat – ezt a Magyar Közlöny 108. száma közölte, alig három héttel a Völgyterv lezárása előtt.
Miskolc távfűtésében a geotermikus energia nem terv, hanem jelenlegi gyakorlat: 2025-ben a teljes 1 386 411 gigajoule hőfelhasználásból 866 271 GJ geotermikus forrásból származott. A 80 százalékos részarány eléréséhez évi 1 109 129 GJ geotermikus hő kellene – ez 242 858 GJ/éves többletet jelent a tavalyi szinthez képest. A fejlesztés új északi kútpárral és az Avas–Belváros, illetve a Diósgyőr–Bulgárföld hőkörzetek 3,5 kilométeres összekötésével számol.
A terv többször is leszögezi: a BSNZAV nem akkumulátorgyártási völgy, új akkumulátortechnológiai gyártási beruházás nem kapja meg a Völgy előnyeit. Ugyanakkor a BorsodChem már engedélyezett, a Völgy előkészítését megelőzően elindult LFP-katódanyag projektje – évi 30 ezer tonna kapacitással – „meglévő ipari adottságként” mégis benne marad a projektállományban. A dokumentum szerint ez „nem határozza meg a Völgy jövőbeli fejlesztési irányát”. A kommunikációs fejezet külön üzenetként kezeli a kizárást, miközben a kivétel változatlan marad a szövegben.
A 29 településen összesen 7015 nyilvántartott álláskereső van, ez a munkavállalási korú népesség 4,74 százaléka – a megyei 7,83 százalékos átlagnál 3,09 százalékponttal alacsonyabb. Közülük 2561 fő, azaz 36,5 százalék, több mint 365 napja szerepel a nyilvántartásban. Miskolc önmagában az álláskeresők 56,1 százalékát adja, Miskolc és Kazincbarcika együtt 66,4 százalékot.
2026 hátralévő része a terv, a stratégiai környezeti vizsgálat és a HRSZ-mellékletek véglegesítéséről szól. 2027-ben indul a Völgy Menedzsmentiroda, és elkészülnek a hidrogén- és karbonmenedzsment-előtanulmányok. A CycloSteel/SVZIP, a vegyipari zöld transzformáció és a geotermikus bővítés előrehaladása 2028 és 2030 közé várható. A hidrogéninfrastruktúra továbbfejlesztése, a CCU/CCS és a Déli Potenciális Növekedési Zóna sorsa 2030 utánra marad – vagyis külön kormányzati döntést igényel majd, amiről a Völgyterv most még csak annyit mond: „opció”.
A 30 napos véleményezési ablak a dokumentum keltezése szerint nagyjából szeptember 23-áig tart nyitva.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
